Keresés a Bibliában

23 1Ezek Dávidnak utolsó beszédei. Dávidnak, Isai fiának szózata, annak a férfiúnak szózata, a ki igen felmagasztaltaték, Jákób Istenének felkentje és Izráel dalainak kedvencze. (1 Sám. 16,1. 13. 2Sám 12,7. 8.) 2Az Úrnak lelke szólott én bennem, és az ő beszéde az én nyelvem által. (Máté 22,43) 5Avagy nem ilyen-é az én házam Isten előtt? Mert örökkévaló szövetséget kötött velem, mindennel ellátva és állandót. Mert az én teljes idvességemet és minden kivánságomat nem sarjadoztatja-é? (2Sám 7,12-16.18.19;Ésa 11,1-16; Mik 5,2-9; Luk 1,26-33) 5Hebronban uralkodék a Júda nemzetségén hét esztendeig és hat hónapig; és Jeruzsálemben uralkodék harminczhárom esztendeig az egész Izráel és Júda nemzetségein. (2Sám 2,4.7.1Kir;2,11) 6 1Összegyűjté ezek után Dávid az egész Izráelnek színét, harmincezer embert. (1Krón 13,1-6) 9Megfélemlék azért Dávid azon a napon az Úrtól, és monda: Hogyan jőjjön az Úr ládája én hozzám? 12És megmondák Dávid királynak ilyen szóval: Megáldotta az Úr az Obed Edom házát és mindenét, a mije van, az Isten ládájáért. És elmenvén Dávid, elvivé az Isten ládáját az Obed Edom házától Dávid városába vígassággal. (2Sám 5,7;2Sám,6 5. 14.)

KNB SZIT STL BD RUF KG